Mindent a minimálbér változásról I.
A minimálbér változása többeket érint mint azt gondolnánk, többek között különböző ellátásokat és kötelezettségeket.
Ezért cikksorozatunkban minden ezzel kapcsolatos változást átnézünk.
Mi változott?
Január elsejétől bruttó 200 000 forintos minimálbérre számíthatnak a munkavállalók. Ez heti 45 980 forintot, napi 9 200 forintot, és 1 150 forintos órabért jelent.
A garantált bérminimum (azaz a középfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak) havonta bruttó 260 000 forintot, hetente 59 780 forintot, naponta 11 960 forintot kereshetnek, és 1 495 forintos óradíjjal számolhatnak.
Ezzel párhuzamosan a munkáltatói közterhek csökkentek. A SZOCHO és az EKHO 2,5 %-kal, így mértékük 2022.01.01-től csak 13%, továbbá a KIVA 1%-kal csökken (10%-ká válva), a szakképzési hozzájárulás kivezetésre került.

Mit jelent ez az egyéni és társas vállalkozóknak?
Azon vállalkozóknak, akik nem a KATA szerint adóznak havi befizetnivalójuk nagyban függ az aktuális minimálbértől vagy garantált bérminimumtól, ugyanis ez alapján kell befizetniük a mindenkori közterheket. A kivétek csökkenése a vállalkozókat is érinti, hiszen a minimum járulékfizetési alap a minimálbér 100%-a. A szociális hozzájárulási adó alapját szintén a minimálbér képezi, annak 112,5%-a.
Egyéni és társas vállalkozóknak bruttó 200 000 forint kivétnél (azaz a minimálbér szintjénél) a nettó kivét vagy jövedelem 133 000 forint, és az össz közteher így 96 250 forint. A garantált bérminimum esetén, tehát bruttó 260 000 forintnál, a nettó jövedelem 172 900 forint, az össz közteher pedig 125 125 forint. Társas és egyéni vállalkozóknál, amennyiben a bruttó kivét 0 forint, a nettó kivét is annyi, viszont az össz közteher 66 250 forint.
Részletesen a SZOCHO fizetési felső határról
Az ado.hu szerint: „A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, és az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetén a természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét”. Ez összegben 4 800 000 forintot jelent – ami az adófizetési felső határ. A SZOCHO felső határát mindig a SZOCHO alappal kalkuláljuk, mert az összeggel (13%) történő számolás nem mindig hoz pontos eredményt.
Milyen jövedelem számít az adófizetési felső határba?
- Vállalkozásból kivont;
- értékpapír-kölcsönzésből;
- árfolyamnyereségből;
- osztalékból, vállalkozói osztalékalapból;
- ingatlan bérbeadásból;
- saját jogú nyugdíjas munkabére (1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
- ösztöndíj;
- önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem (Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve a Tbj. 30. §-a alapján).
Van alsó határa a járulékfizetésnek?
Igen, van. Ez a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, ami jelenleg 60 000 forint.
Mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatással?
Összege szintén változott. A 2022-ben fizetendő órabér összege a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, 978 forint óránként. Amennyiben szakképzettséget igényel a munkakör, a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1301 forint jár a dolgozónak óránként.
A napi mentesített keretösszeg szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén 11 960 forintra változott, amely szakképzettséget igénylő munkakör esetén 15 548 forintot jelent.
A maximálisan kifizethető napi munkabér összege 18 400 forintra változott (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján).
Összességében ugyan megemelkedett a minimálbér, de a munkáltatói közterhek csökkentésével ez kevésbé érinti a munkáltatókat. De itt még nem ér véget a változások sora, következő cikkünk a juttatások változásait járjuk részletesen körbe.
Amennyiben bármilyen könyvelői, adószakértői segítségre van szüksége tekintse meg szolgáltatásainkat!