Ahogy már írtunk róla, a 2022 év elejétől átalakult átalányadó akár a KATA alternatívája lehet. Főleg akkor éri meg nekünk, ha a 2021-es változások negatívan érintették a vállalkozásunkat.
Persze az átalányadó nem az adózás szent grálja, nem fogja megoldani minden egyéni vállalkozó adózási problémáját. Azoknak jelenthet megoldást, akik kiszorultak a KATÁ-ból, mert kapcsolt vállalkozásból szerezték a bevételüket, vagy éves bevételük meghaladja az évi 3 millió forintot, és az egy adóalanytól érkezik.
Mindenképpen megéri számításba venni ezt az adózási formát – szó szerint, ugyanis csak akkor tudjuk meg jobban járunk-e vele, ha pontosan kiszámoljuk mit jelent a saját helyzetünkre bontva. Ehhez érdemes megkérdeznünk a könyvelőnket (ennek hiányában itt is érdeklődhetünk).
Nézzük mi is az átalányadó.
Miről is van szó?
Például a KATÁ-val ellentétben nem a költségeink alapján kell az adónkat fizetni, hanem egy meghatározott százalék által, amely az adott vállalkozó tevékenységétől függ.
Lényegében, a bevételünket egy meghatározott költséghányaddal csökkentjük, amely létrehozza a jövedelmünket, és ezután fizetjük az adónkat.
Mikor választhatjuk ezt az adózási formát?
- Csak abban az esetben választhatjuk ezt az adózási formát, ha őstermelők vagy egyéni vállalkozók vagyunk. Bármilyen tevékenység mellé választható, ha megfelelünk a feltételeknek.
- Ha a tavalyi évben bevételünk nem lépte túl a minimálbér 10-szeresét, és a jelenlegi évben sem fogja. (2022–ben a minimálbér bruttó 200 ezer forint, így 24 millió forint az értékhatár.)
- Amennyiben kiskereskedelmi tevékenységet végzünk ez az értékhatár a minimálbér 50-szerese. (Ez akkor érvényes, ha kizárólag ezt a tevényekséget végzi a vállalkozó.)
Az adókulcsokról
Ahogy a múltkori bejegyzésünkben írtuk: „2022-től egyszerűsítés várható ezen a fronton, már csak 40% használják az átalányadózók. Viszont vannak kivételek, például a taxisok, személyszállítással foglalkozók, a fodrászok és szépségiparban dolgozók, a fotósok, a számítástechnikai, kommunikációs eszközök javításával foglalkozók, a vendéglátó tevékenységet folytatók, az építőiparban tevékenykedők a 80%-os költségkulcsot használhatják, a kiskereskedelemben dolgozók pedig a 90%-os kedvezményes kulccsal élhetnek.”
Milyen járulékra számíthat?
A különböző adókedvezményektől eltekintve a jövedelem után kell fizetni:
- 15% SZJA-t;
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot;
- 13% szociális hozzájárulási adót.
Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe az átalányadózók?
Azt fontos észben tartani, hogy csak akkor vehetők igénybe a kedvezmények, ha keletkezett befizetendő adó.
Ezek lehetnek:
- a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye;
- a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
- a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezmények járószemélyek betegsége esetén;
- az első házasok kedvezménye;
- a családi kedvezmény eltartottak után.
Mi a teendőm, ha nem keletkezett bevételem az adott hónapban?
Egészen egyszerűen akkor nem kell fizetni adót.
Kivételt képez, ha a vállalkozó főállásban van. A TB-t és a szocho-t ebben az esetben is be kell fizetnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum után. De mellékállásban vagy nyugdíjasként ez nem vonatkozik ránk.
Tudnivalók a nyilvántartásról
Ez valamelyest bonyolultabb, mint a KATÁ-soknál. Nézzük mit kell betartania az adózónak:
- Meg kell őrizni a költségszámlákat (még úgyis, hogy nem azok alapján történik az elszámolás), és minden egyéb vállalkozással kapcsolatos bizonylatot.
- Bevételi nyilvántartást kell vezetni: ide tartozik minden kiállított számla és azzal kapcsolatos pénzügyi rendezés.
- Havi járulékbevallást kell benyújtani, nullás bevallás esetén is.
- Minden hónapban ki kell számolni a fizetendő adót és járulékot, és nyilvántartással alá kell támasztani azt.
Ugyan anyagilag jobban járhatunk átalányadózóként, de alaposabb és széleskörűbb adminisztrációra van szükség, ezért érdemes egy könyvelőt megbíznunk ezzel a feladattal. Ha még csak most ismerkedik a vállalkozói lét mindennapjaival, és kérdései vannak vegye fel velünk a kapcsolatot!
