Az sokak számára közismert tény, hogy egy vállalkozás esetében csak azok a költségek számolhatók el, amelyekről számlát kérünk. Persze ettől jóval árnyaltabb a kép: nem minden költségünk számolható el, amelyről számlánk van.


Legfontosabb tudnivalók

Egyéni vállalkozóként vagy cégként a vállalkozási tevékenységet szolgáló költségek eltérhetnek, ez teljes mértékben függ az adózási módtól. Azoknál van a költség elszámolásnak igazán nagy jelentősége, akik költségelszámolásos modellben adóznak, ez lehet az SZJA,TAO, vagy KIVA. Az ő esetükben ezekkel a költségekkel csökkenthetőek a bevételek, így kevesebbet kell adózniuk is(KIVA esetén nem csökken az adóalap).

Törvényileg meghatározott, hogy az adózónak kötelezően meg kell-e tartania a számlákat (mint például az átalányadózóknál) vagy sem, ugyanis van, akikre ez nem vonatkozik, ezt nem tartalmazza a törvény (ez a KATÁ-soknál van így).


Mi szerepeljen a számlán?

Arra mindig ügyeljünk, hogy számlát kérjünk és kapjunk, ugyanis a nyugta nem lesz elég a költségeink elszámolására. Továbbá a vállalkozás nevének, címének, és adószámának mindenképpen szerepelnie kell a számlán.

Mi minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek?

Ez teljes mértékben a vállalkozás tevékenységétől függ. Nyilvánvalóan a napi bevásárlásról hiába fogunk számlát kérni, és a ruhatárunk felfrissítését sem igényelhetjük vissza. Egy vendéglátó egység esetében viszont, ha az a bevásárlás a vállalkozás működéséhez kell, akkor elszámolható, és a ruházat tekintetében: ha munkaruhát vásárolunk magunknak az is. 

Van különbség a cégek és egyéni vállalkozók között?

A cégeknél a számlák már az alapítás dátumától kérhetőek, de a vállalkozásoknál van egy szabály, ami rendkívül kedvező lehet. Ez pedig a 3 éves szabály, amelynek értelmében egy induló egyéni vállalkozás a megalakulást megelőző 3 évben, a vállalkozás megalapításához tartozó költségeket is elszámolhatja az indulást követő első évben. Tehát, ha vállalkozást tervezünk indítani, minden azzal kapcsolatos költségről kérjünk számlát, mert a megalakulás utáni évben elszámolhatjuk azokat az összegeket.


Mit számolhatunk el?

Gondolom nem okozok meglepetést, ha azt mondom, bármit nem fog visszatéríteni az adóhatóság. Hiába van róla számlánk. 

Ez törvényileg szigorúan szabályozott, és szakmánként változik. Hogy Ön pontosan mit számolhat el, arról érdemes megkérdeznie a könyvelőjét, de mi is szívesen segítünk ebben!


Tárgyi eszközök

Mi tartozik ide? Olyan eszközök, amelyek legalább 1 éven keresztül szolgálják a vállalkozás érdekét. Ezeket kötelező azonnal, a használat megkezdésekor nyilvántartásba vennünk. 

Minden esetben az értékcsökkenés szabályai szerint kell elszámolnunk a tárgyi eszközeinket. Ezen belül két kategóriát különböztetünk meg:

Az első kategóriába esnek a 200 ezer forint alatti értékű eszközök. Ezek azonnal elszámolhatóak költségként a könyvelésben. Nagyértékűek pedig a határérték (200 ezer forint) fölötti eszközök, amelyekről több évre szétosztva kell elszámolnunk. Az évek mennyisége attól függ, hogy milyen hosszú ideig tervezzük használni azt.

Utazás

Általánosságban elmondható, hogy az odautazás (vonat, busz, repülő) és a szállás elszámolható. Eszerint kell kiállítani a számlákat is, tehát egyéb tételek ne szerepeljenek rajta (például az étkezés). További különleges szabályok vonatkoznak, ha külföldi kiküldetésben vagyunk, erről érdemes egy szakemberrel beszélni, ha minél jobban szeretnénk járni és el szeretnénk kerülni a kellemetlenségeket.

Autó

Amennyiben a vállalkozás nevére vásárolunk személygépkocsit, annak adóját (cégautó adó) a vásárlást követő hónapban be kell fizetnünk. Viszont minden autóval kapcsolatos költséget elszámolhatunk. Ezen felül további költségünk lesz a beszerzési értéke is, melyet évente kell elszámolnunk az értékcsökkenés szabály értelmében (hiszen a 200 ezer forintos értékhatár fölött van).

Telefon

Azt gondolhatnánk, hogy a vállalkozás nevére vásárolt telefont és annak számláját könnyedén visszaigényelhetjük, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk a „vélelmezett magánhasználatra” vonatkozó szabályokat, amely értelmében járulékfizetésre vagyunk kötelezettek.


„Ha nem számolhatom el is gyűjtenem kell a számlákat?”

Röviden: igen. Ugyan előfordul, hogy törvényileg nincs előírva, de előforulhat, hogy előnyünkre válik, ha fel tudunk mutatni számlát egy adott költségünkről.


„Mi a helyzet, ha nincs számlám vagy külföldi számlát kaptam?”

Nem minden szolgáltató köteles számlát kiállítani minden esetben, de ennek ellenére ez még elszámolható költségként.

Nehezebb ügy, ha külföldi számlát kaptunk, amelyen nincsen rajta minden számunkra szükséges adat vagy különböző összeg szerepel rajta. Ez különösen nehéz, ha nem európai országról van szó, hiszen előfordulhat, hogy az adott országban az eladó vagy szolgáltató nem kötelezett a számla kiállítására. De nekünk ebben az esetben is be kell szereznünk azt a számlát. Érdemes tehát ezt megbeszélni előre, hogy később ne legyen belőle problémánk.

Ez egy olyannyira személyre szabott téma, hogy nehéz általánosságban beszélni róla. Érdemes tehát egy hozzáértő könyvelővel átbeszélnünk a helyzetünket, hogy a legtöbbet kihozhassuk vállalkozásunkból.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.